Kell nekünk Agile? Miért?
Ismét egy korábbi postunk kommentjére szeretnénk bővebben reagálni, ezúttal a “Helytelen ügyfélviselkedés?” címűre. Érdekes és komplex kommentet kaptunk tnsnames.ora nevű olvasónktól, köszönjük. Ha valamelyik pontot félreértettük, előre is elnézést kérünk! Nézzük a felvetéseket:
Csapaton belül kétféleképp értelmeztük ezt a gondolatot, reagálunk mindkét értelmezésre.
Ha arra gondolt a szerző, hogy mielőtt belefognánk egy agilis módszertan bevezetésnek, illik tudni, hogy van-e az egésznek értelme, mélyen egyetértünk. Ezért is van az, hogy nálunk minden bevezetési projekt nulladik lépése egy felmérés, melynek célja megismerni a kulcsszereplőket, a helyzetet, a terméket, a feltételeket, a körülményeket… És aminek a végén többek között egy bináris választ adunk arra a kérdésre: érdemes-e ebben a környezetben agilis bevezetést végezni. A bináris válasz nagyon sokféle lehet :) A határozott igen a legritkább, az “igen, ha ezt és ezt a feltételt meg tudjuk változtatni” pedig a leggyakoribb. Hozzátartozik, hogy tudunk és szoktunk is nemet mondani; egy sikertelen bevezetés senkinek sem jó.
A másik értelmezésünk az, hogy a kommentelő a módszertantól várja, hogy kiküszöböljön emberi hibákat. Erre sajnos nem tudunk ilyen pozitív választ adni: a módszertan erre alkalmatlan. Annyit lehet elvárni tőle, hogy megteremti a szükséges feltételeket, megadja a kereteket amik között nagyon jól lehet csinálni; de az emberi faktort csak emberek tudják kezelni. Ezért is nagyon fontos, hogy a sikeres bevezetés feltétele a management aktív támogatása és részvétele is, és természetesen sok múlik a kulcsszereplőkön, a Product Owneren és a Scrum Masteren is.
Egyetértünk, a felmérés és a végiggondolás előre elvégezhető. Az agilis módszertant nem a trendnek és gazdasági szorításnak engedve érdemes bevezetni, hanem pusztán a mai üzleti körülményekhez való alkalmazkodás és a túlélés érdekében. És ez egy nagyon fontos szempont, amikor azon gondolkodunk, kell-e nekünk agilis: milyen környezetben élünk. Ha valóban előre tervezhető az életünk, az üzleti környezetünk, a termékünk, akkor nincs erre szükség.
Az agilis célja a változásokra való reagálás. És a legtöbb üzleti területen ezt nem lehet megúszni. Mi változik? Minden. Például:
• Változnak a hardware eszközök, amelyekre fejlesztünk.
• Változnak a software eszközök, platformok, amelyekre fejlesztünk.
• Változnak a software eszközös, amelyekkel fejlesztünk.
• Változnak a külső komponensek.
• Változnak az üzleti igények, hiszen az ügyfelek is folyamatosan tanulnak. És persze azért is változnak, mert az ügyfél / vevő / felhasználó meggondolja magát. Nem azért mert gonosz, nem azért mert buta, azért mert ember. És mint ember, amikor már látunk valamit, sokkal könnyebb kitalálni, mit is szeretnénk, mint amikor még csak egy üres papír felett töprengünk.
• Változik az üzleti környezet. Találkoztunk olyan nagy, sikeres, kényelmes céggel, ami azért volt kénytelen elindulni agilis irányba, mert hirtelen rengeteg apró, gyors, ügyes startup jelent meg a piacukon, és felismerték, hogy a szokásos másfél éves release ciklussal nagyon hamar elmegy mellettük az élet…
Ha a fenti változások bármelyike érint bennünket, akkor határozottan jó döntés agilis irányba elmozdulni. És valóban, akkor az a cél, hogy a legjobbat hozzuk ki abból, amink van. A “csak” szócskát viszont nem érezzük itt jogosnak. Van jobb, mint a lehető legjobbat kihozni egy olyan helyzetből, ami jórészt az irányításunkon kívül van?
“A másik óriási gond lehet a gombhoz a kabát típusú probléma. Mind a kiküszöbölés, mind feltétel-megteremtés komoly szervezetfejlesztési vonzatot is takarhat, ráadásul megrendelő oldalon. Belegondolva GE-s múltamba, tudok kevéssé optimista lenni.”
A fenti blokkban leírtuk, mikor érdemes agilis irányba menni. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az, hogy érdemes, még nem jelenti azt, hogy a szervezet is felkészült rá. Teljesen egyetértünk a hozzászólással: igen, az agilis módszertan bevezetése kihat a szervezetre a fejlesztési folyamatokon és a fejlesztési csapaton kívül is. A sikeres bevezetés feltétele, hogy a management, a business és a delivery mind mellé álljon és részt vegyen benne. Enélkül nem megy.
Érdemes megfigyelni például, hogyan beszélnek egy szervezetben az agilitásról. Ahol ez egy process, vagy egy “way of working”, ott a siker esélye sokkal kisebb, mint ahol ez egy “működési mód”, egy “gondolkodásmód”.
Köszönjük a provokatív kommentet; ahogy tréningen is szoktuk mondani a résztvevőknek: a jóindulatú szkepticizmus hasznos, mert az ilyen hozzáállással feltett kérdések nagyon sokat segíthetnek a helyes megértésben.