A “másik” standup meeting
Egy egyszerű trükkről szeretnénk ma mesélni: egy másfajta standup meetingről.
A napi standup a Scrum leghíresebb – leghírhedtebb eleme; a mai napig vannak vezetők, akik úgy gondolják, hogy ha néhány ember minden nap 10-15 percre körbeáll egy táblát, amin cetlik vannak, akkor ők már agilisak. Annak ellenére, hogy a módszertan ennél jóval komplexebb, a napi meeting valóban fontos elem. És bár látszólag egyszerű, mégis nagyon sokan rosszul csinálják.
A Scrum 3.0-ban eszközölt változások egyikének célja pont a napi standup meeting “megjavítása”. Az a megfigyelés van mögötte, miszerint a legtöbb csapat státuszolásra használja ezt a beszélgetést. Nem ez az eredeti cél. A standup meeting egy tervező meeting, a legkisebb, leggyakoribb rendszeres csapatszintű tervezés helyszíne. Természetesen fontos része a státusz áttekintése, de a célja ennél több: a csapattagok együtt megtervezik, kinek mit kell aznap tennie azért, hogy a csapat (és a sprint) sikeres legyen. Emiatt a régi jól ismert három kérdést is átfogalmazták, és a hivatalos menetrend már így hangzik:
1. Mit csináltál az előző meeting óta, amivel segítetted a csapatot elérni a sprint célját?
2. Mit tervezel csinálni a következő meetingig, amivel segíted a csapatot elérni a sprint célját?
3. Van-e bármi, ami akadályoz téged vagy mást abban, hogy elérjük a sprint célját?
Kicsit színpadias, talán erőltetett, mégis fontos és érdemes így feltenni a kérdéseket, mert sokat tud segíteni a megfelelő fókusz megtalálásában. A csapat feladata nem taskokat végrehajtani. A csapat feladata elérni a sprint célját, a sprint backlogba betervezett backlogelemek leszállításával. A taskok ennek kell alárendelve legyenek.
Megesik, hogy minden fókusz és 3.0-ás standup meeting ellenére a csapat botladozik. Sikertelen, nem készülnek el backlogelemek, kimaradnak taskok, stb… Valami baj van. Ilyen esetben szoktuk azt javasolni a csapatnak, hogy próbálják ki a “másik” standup meetinget. Mi Dexteresnek hívjuk, a szimpatikus sorozatgyilkos után, akinek kalandjain 8 éven át izgulhattunk, és dilemmázhattunk: vajon azért szurkoljunk, hogy elkapják végre, vagy azért, hogy ne?
Aki ismeri a sorozatot, tudja, hogy a főhős a rendőrségen dolgozik. Némelyik epizódban látni, hogy ők is napi meetinggel kezdik a műszakot. Nem a scrumos módon csinálják azonban; tehát nem csapattagonként beszélik át a helyzetet, hanem ehelyett az ügyeken mennek sorra, valahogy így:
– Mi a legnagyobb prioritású feladatunk?
– Elkapni a baltás gyilkost.
– És elkaptuk?
– Nem.
– Akkor ki mit fog ma tenni azért, hogy elkapjuk?
– …
Ugyanez a módszer bevethető egy Scrumban dolgozó development teamnél is. A sprint backlogban szépen sorra haladva, fentről lefelé megbeszélni, melyik backlogelem hogy áll, és ha nincs kész, akkor melyik csapattag miben tud segíteni, hogy minél gyorsabban (de persze pontosan, jól, …) elkészüljön a feladat.
Az a tapasztalatunk, hogy ezzel a módszerrel sokkal könnyebb teljes backlogelemeket szállítani. Kombinálni is lehet a két verziót: a sprint első felében elindulni a klasszikus formátummal, majd a második felében áttérni a Dexteresre. Próbáljátok ki!