Az agilis jelentése – Mi az agilis módszertan?

Divat? Hóbort? Esetleg egy valóban értékes eszköz? Mi köze az IT-hoz? Használható más iparágakban is? Ebben a bejegyzésben ezeket, és más, az agilis módszertanokkal kapcsolatban gyakran elhangzó legfontosabb kérdéseket válaszoljuk meg.

2001-ben született meg az agilis mozgalmat elindító, „Kiáltvány az agilis szoftverfejlesztésért” című rövid felhívás. Az azóta eltelt több, mint két évtizedben az agilitás széles körben elterjedt, saját piaca lett, számtalan szakkönyvvel, tréninggel, tanácsadóval, és egyes üzleti területeken olyannyira megkerülhetetlenné vált, hogy bizonyos szervezetek több, mint egy évtizede küszködnek, hogy legalább agilisnak mutathassák magukat.

Ennek a folyamatnak a következménye, hogy az agilitás, az agilis módszertanok megítélése kétessé vált, elvitathatatlan eredményeit sikertelen projektek és szervezeti átalakítások hosszú sora árnyékolja be. Pedig, ahogy a legújabb divat szerinti nadrág sem hibás azért, ha olyan viseli, akinek nem illik az alkatához, az agilitás is tökéletesen megfelel a vele szemben támasztott elvárásoknak – ha a megfelelő környezetben alkalmazzuk. Ezért elengedhetetlen az alapoknál kezdeni: megérteni, az agilis mire jó és mire nem.

Mi az agilis?

Röviden: az agilis egy gondolkodásmód. Egy (2001-ben még) új termékfejlesztési megközelítés.

Az agilitás születésekor a szoftveripar is azokkal a hagyományos termékfejlesztési módszertanokkal dolgozott, amelyekben a tervezés és a végrehajtás (kivitelezés, fejlesztés) többé-kevésbé élesen elválik egymástól. Leegyszerűsítve: felismerték, hogy a szoftverfejlesztésben az „előbb jól kitaláljuk, aztán már csak meg kell csinálni” módszer nem minden esetben működik, gyakran szükséges a kivitelezés során megváltoztatni az eredeti koncepciót.

Az agilis eredete nem pusztán történeti érdekesség, hanem magában foglalja a választ is arra a kérdésre: mikor lehet érdemes agilis megközelítést választani? Akkor, ha tervezés és a kivitelezés nem választható el egymástól élesen. Más megfogalmazásban: ha komoly esély volna rá, hogy a kivitelezés során változások állnak elő, az agilis megközelítés hasznos lehet.

Mi okozhat változást egy jól megtervezett projekt vagy termékfejlesztés végrehajtása során? Nézzünk néhány példát!

Erős versenyhelyzet

Telített piacon, kiélezett verseny esetén folyamatosan reagálni kell a versenytársak ötleteire, újításaira, folyamatos innovációra van szükség. A részletes tervezés csak rövidtávra működhet, hosszútávon világos célokra, de flexibilis tervekre van szükség.

Hektikus jogi, politikai, szabályozói környezet

Ha a termékünknek egy ingoványos terepen kell komoly előírásoknak megfelelnie, nyitva kell hagynunk a terveket, hogy az esetleges változásokat le tudjuk követni.

Feltáratlan területek

Ha a termék elkészítéséhez korábban nem létező tudást kell felépíteni (pl. fizikai kutatásokra, gyógyszerkísérletekre, stb. van szükség), a tervek megint csak nem lehetnek pontosak. 

Az emberi faktor

A szoftveripar egyik fontos tapasztalata, hogy hiába kérdezzük meg az ügyfelet, mit akar, gyakran ő maga sem tudja. Henry Ford híres mondása: „Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, mit akarnak, akkor azt mondták volna, egy gyorsabb lovat”, is erre utal: az ügyfél nem ért a termékfejlesztéshez. Nem is kell neki értenie hozzá. Amíg a termék nem létezik, az ügyfélnek csak elképzelései vannak arról, hogy mire van szüksége, mi lenne jó neki. Azonban ahogy a termék alakul, egyre pontosabban meg tudja mondani, jó-e neki, vagy hogy miképp lenne jobb. Aki újított már fel lakást vagy építkezett, annak biztosan ismerős ez az élmény.

Az emberi faktor (ismét)

Nagy létszámú célközönség esetén az emberi ízlést eltalálni szinte lehetetlen. Nem véletlen, hogy sok iparágban a folyamatos tesztelésre, mérésre hagyatkoznak annak érdekében, hogy kiderüljön, az elképzelt termékek közül melyik az, amelyik valóban felkelti a vevők érdeklődését, amelyik megfelel a potenciális ügyfelek ízlésének. Ezért szerveznek a snack- és üdítőgyártók kóstolókat, ezért mérik a sorozatok nézettségét (és kaszálnak el sok sorozatot az első évad után), stb.

Összefoglalva: Az agilitás a változékony környezetben végzett fejlesztési feladatokra létrehozott termékfejlesztési filozófia.

Agilis Kiáltvány – honnan eredeztethető az agilitás?

Az agilitás alapdokumentuma tehát a 2001-es keltezésű Agilis Kiáltvány. A mozgalmat a szoftveriparban dolgozó vezetők, gondolkodók, tanácsadók hívták életre. Ez – sajnos – a kiáltvány szövegéből is egyértelmű, ami két gyakori félreértelmezés gyökere lett:

 – Sugallhatja azt, hogy az agilis csak az IT-n belül, sőt, specifikusan csak a szoftverfejlesztés során használható. A fentiekből látható, hogy ez nem így van: az agilis bármilyen változékony környezetben értékes segítség lehet.

 – Azt is sugallhatja, hogy minden szoftver fejlesztését agilisan érdemes végezni. Ez sincs így. Akad olyan környezet, ahol (például a kapcsolódó más ipari területek, vagy a kockázatkezelés miatt) a pontos előzetes tervezés nemcsak elvárt, hanem elengedhetetlen is. Ilyen környezetben az agilis csak feleslegesen bonyolítaná a helyzetet. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy tapasztalatunk szerint sokkal ritkábban áll fenn ez a helyzet, mint amennyire gyakran hivatkoznak erre azok a szervezeten belül, akik szeretnék megúszni az agilis bevezetést, vagy akár csak tartanak tőle.

Az Agilis Kiáltvány szövege:

Kiáltvány az agilis szoftverfejlesztésért

A szoftverfejlesztés hatékonyabb módját tárjuk fel saját tevékenységünk és a másoknak nyújtott segítség útján. E munka eredményeképpen megtanultuk értékelni:

Az egyéneket és a személyes kommunikációt a módszertanokkal és eszközökkel szemben

A működő szoftvert az átfogó dokumentációval szemben

A megrendelővel történő együttműködést a szerződéses egyeztetéssel szemben

A változás iránti készséget a tervek szolgai követésével szemben

Azaz, annak ellenére, hogy a jobb oldalon szereplő tételek is értékkel bírnak, mi többre tartjuk a bal oldalon feltüntetetteket.

A kiáltvány részletes értelmezéséről agilis és Scrum tréningeinken tanulhatsz bővebben.

Agilis alapelvek

A Kiáltvány a fenti négy értékpáron túl megfogalmaz tizenkét alapelvet is. Ezek közül most egyet, a legártatlanabbnak, sőt, talán legsemmitmondóbbnak tűnőt emeljük ki, mert kitűnően összefoglalja az agilis gondolkodásmód célját és szigorát:

„A működő szoftver az elsődleges mércéje az előrehaladásnak.”

Az agilis egyszerűen gondolkodik a sikerről. Elkészült már valami a termékedből? Működik? Többet tud, mint mondjuk egy hónappal ezelőtt? Jobb lett az elmúlt egy hónapban? Szereti az ügyfél? Örül neki az ügyfél? Ezek a fő kérdések az agilisban. És ha a válasz úgy kezdődik, hogy „nem, de”, annak az agilis nem dől be: Nem, de már tudjuk, kit kellene felhívni. Nem, de már elkezdtünk gondolkodni a terveken. Nem, de már van háromszáz oldalnyi igényspecifikációnk.

Ha az alapelvben a szoftver szót termékre cseréljük, máris megnyílik az út más iparágak felé is.

Az agilis alapelvek részletes értelmezéséről agilis és Scrum tréningeinken tanulhatsz bővebben.

Tervez az agilis szervezet?

Sajnos az agilitás szigora, illetve az, hogy a Kiáltvány többre tartja a változás iránti készséget a tervek szolgai követésével szemben, egy másik félreértést is szült: egyesek úgy értelmezik, hogy az agilisban nem szabad tervezni. Akadt, aki ezt elhitte, kipróbálta, természetesen belebukott, majd a bukást az agilis számlájára írta. Akadt olyan is, aki azért döntött az agilis bevezetése ellen, mert elhitte, hogy akkor megszűnne a tervezés. Tisztázzuk ezt a félreértést is.

Az agilisban is nagyon értékes tevékenység a tervezés („a jobb oldalon szereplő tételek is értékkel bírnak”). Viszont, mivel az agilist változékony környezetben végzett fejlesztési munkára találták ki, a hosszútávú részletes tervezésnek agilisban nincs értelme. Minek tervezzünk három évre előre, ha tudjuk, hogy akár már holnap új, előre nem látható információk érkeznek? Az agilis tehát nem a tervezést, csupán a felesleges tervezést (ahogy minden más felesleges tevékenységet is) ellenzi. Központi gondolata megtalálni mindenből az éppen megfelelő mennyiséget. Mennyire kell most előre terveznünk ahhoz, hogy képesek is legyünk majd alkalmazkodni a menet közben felmerülő változásokhoz, de a végeredmény ne egy toldozott-foldozott, rosszul összetákolt szörnyszülött legyen, hanem megfelelő színvonalú és minőségű, az ügyfél számára értékes termék?

Mit csinál az agilis coach?

A coach egyik legfontosabb feladata az agilis átállás, bevezetés előtt merül fel: segíteni eldönteni a szervezetnek, hogy van-e értelme számukra az agilis átállásnak, és ha igen, a szervezet mely területein. Fontos kiemelni, hogy egy szervezet nem akkor tekinthető agilisnak, ha mindent agilisan csinál, ha minden projektet, termékfejlesztést agilisan végez, hanem akkor, ha minden területre a megfelelő módszertant használja, és a szervezeti gondolkodásmód agilis alapokon nyugszik.

Ha az agilisra váltáson gondolkozol, és kíváncsi vagy rá, hogy a szervezeted valóban alkalmas-e rá, ennek felmérésében is kérhetsz tőlünk segítséget. 

Amennyiben a döntés pozitív, az előzetes felmérés alapján a szervezet számára várhatóan jelentősen nagyobb értéket ad az átállás, mint amekkora az átállás költsége, akkor a coach segít:

 – az átállás megfelelő időzítésében és ütemezésében,
 – az átállás megtervezésében,
 – vezeti az átállást, mint projektet,
 – az átállás során a szervezet minden résztvevőjét (csapatszinten és egyénileg is, a hierarchia minden szintjén) támogatja, 
 – addig nem engedi el a szervezet kezét, amíg a kezdeti buktatókon át nem jutnak, és magabiztossá, ösztönössé nem válik az agilis gondolkodásmód a szervezetben.

Mivel a coaching erős bizalmat igénylő feladatkör, törekszünk arra, hogy a kezdeti tréningeket ugyanaz a coach tartsa, aki majd az agilis bevezetést is vezetni fogja. A szervezet méretétől függően természetesen egy bevezetésen akár több coach bevonására is szükség lehet.

Mi a Scrum és milyen kapcsolatban áll az agilitással?

Az agilis egy gondolkodásmód, egy filozófia, egy Kiáltvány négy értékpárral és tizenkét alapelvvel. Ez a Kiáltvány önmagában kevés ahhoz, hogy választ adjon a praktikus kérdésekre, most akkor mit hogyan kellene csinálnunk?

Ezért születtek meg azok a projektmenedzsment módszertanok és keretrendszerek, amik az agilis értékek és alapelvek gyakorlati megvalósítását célozzák. Ezek közül a legelterjedtebb a Scrum keretrendszer, melyről cikkünkben olvashatsz, vagy a Scrum tréningünkön tanulhatsz bővebben.