Az agilitás jövője 2/2. – Product thinking

Szeptember 22-én és 23-án került megrendezésre a Sprint Consulting és a UST szervezésében az első Agile Get-Together glocal agilis konferencia Budapesten és az online közvetítésnek hála világszerte. A rendezvény főszponzora a Morgan Stanley volt. A konferencia keynote speakerei, Diana Larsen, Linda Rising és Mary Poppendieck elismert agilis szaktekintélyek. Előadásaik az agilitás jövőjét vetítették előre, és új, az agilitáson is túlmutató megközelítéseket mutattak be. Kétrészes cikkünk második felében Mary Poppendieck előadását foglaljuk össze.

Mary Poppendieck egy agilis alapelvet, az Agilis Kiáltvány negyedik alapelvét gondolta újra és egészítette ki, majd az agilis alapszabályok veszélyeire hívta fel a figyelmet. A hivatkozott alapelv így hangzik: az üzleti szakértők és a szoftverfejlesztők dolgozzanak együtt minden nap, a projekt teljes időtartamában (“Business people and developers must work together daily throughout the project”).

Product thinking

“Product thinking is about Learning”, azaz a termékközpontú gondolkodás a tanulásról szól. Így kezdte előadását Mary Poppendieck, rögtön össze is kapcsolva üzenetét Diana Larsen előző napi előadásával, mely a tanulásalapú munkavégzésről és az ilyen jellegű feladatok vezetéséhez szükséges képességekről, technikákról szólt. Diana előadásáról bővebben cikkünk első részében olvashatsz.

A sikeres termékfejlesztés során három fontos tanulnivalója van a szervezetnek, melyek mindegyike folyamatos tanulást igényel:

1. Mi az a termék vagy szolgáltatás, amit ha létrehozunk, az ügyfeleink szeretni fogják
2. Hogyan tudjuk ezt a terméket vagy szolgáltatást hatékonyan és megbízhatóan létrehozni és szállítani …
3. … fenntarthatóan, azaz úgy, hogy elegendő bevételt termeljünk az üzlet fenntartásához?

Mi az a termék vagy szolgáltatás, amit az ügyfeleink szeretni fognak?

A megfelelő termék létrehozásához vezető fő kérdés: miért vennék meg / vennék igénybe az ügyfeleink ezt a terméket?

A kérdés megválaszolásához meg kell értenünk, hogy

– kik az ügyfeleink,
– és mi az a feladat, amit el akarnak végezni.

Ezen kérdések megválaszolása után a terméktervezés fő lépései:

– Map the customer journey: térképezzük fel azt az utat, amit az ügyfél bejár, miközben szüksége lehet a termékünkre
– Establish empathy: az ügyfél helyzetébe képzelve magunkat, fedezzük fel, hogy az egyes lépésekben mik lehetnek a nehézségek, kényelmetlenségek
– Find the biggest friction: azonosítsuk a legnagyobb kényelmetlenséget, amit megoldva az ügyfél a lehető legnagyobb segítséget, értéket kapja a termékünktől. Mary kihangsúlyozta, hogy ennek a pontnak az azonosítása egyáltalán nem nyilvánvaló.

A fenti kérdéseket Mary norvég siklóernyősök példájával illusztrálta: a siklóernyőzés elképesztően élvezetes dolog, a legrosszabb része, a legnagyobb kényelmetlenség, hogy földet érés után, amikor pumpál az adrenalin és az ernyős egyetlen gondolata az, hogy azonnal meg akarja ismételni az élményt, elképesztően macerás összecsomagolni, és visszajutni a hegy tetejére. Nem véletlen tehát, hogy létezik Norvégiában szolgáltató, aki a földet éréskor kisbusszal várja az ernyősöket és segít nekik gyorsan feljutni a hegyre.

1. ábra: Mary Poppendieck: Beyond Agile: Product Thinking and Software Engineering for the Future, Agile Get-Together Conference 2022.09.23.

Hatékonyság és fenntarthatóság

Bár nem került hangsúlyozásra az előadás során, fontos kiemelni, hogy a fenntarthatóság szó, ami az agilis alapelvek között is felmerül („Az agilis eljárások a fenntartható fejlesztést pártolják. Fontos, hogy a szponzorok, a fejlesztők és a felhasználók folytonosan képesek legyenek tartani egy állandó ütemet.”, “Agile processes promote sustainable development. The sponsors, developers, and users should be able to maintain a constant pace indefinitely.” ) új értelmet nyer a Product Thinkingben. Míg korábban csak a fenntartható sebességre, tehát a megfelelő technikai színvonalra, minőségre és a megfelelő munkatempóra, terhelésre koncentráltunk, ezúttal Mary a fenntarthatóság pénzügyi oldalát hangsúlyozza. Alapvető szempont, mégis sérülhet agilis szervezetekben, ha a termékfejlesztésben résztvevő üzleti szakértők csak az ügyféligényekhez (az alábbi ábrán: customers) értenek eléggé, és az árazáshoz, pénzügyi döntésekhez (economics) például nem. Ezért Mary kiterjeszti a cikkünk elején említett agilis alapelvet, megkülönbözteti az ügyfél- és a gazdasági ismereteket. A technikai tudással (technology) együtt így tehát háromfajta tudás elengedhetetlen a termékfejlesztő csapatokban:

2. ábra: Mary Poppendieck: Beyond Agile: Product Thinking and Software Engineering for the Future, Agile Get-Together Conference 2022.09.23.

Agilis alapszabályok vs. innováció

Előadása második felében Mary az Iterate.no norvég “venture builder” cég esettanulmányát mutatta be. A startupokat építő cég egyik alapítója, Anders Haugeto 2020 szeptemberében publikálta a tapasztalataikat szintetizáló, Cheating on Agile című blogpostját. Haugeto három gyökérokot azonosít, amelyek a leggyakrabban felelősek a startupok bukásáért:

– Rossz időzítés, ami általában a túl korai piacra lépést jelenti
– Diszfunkcionális alapítócsapat, a szenvedély vagy a diverz vélemények meglétének hiánya, és
– Gyenge ötletek, azaz értéktelen ajánlatok, amik nem képesek felkelteni az ügyfelek érdeklődését

A fenti okok forrásaként agilis alapszabályokat (hangsúlyozottan nem praktikákat, hanem szabályokat) jelöl meg, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az agilis termékfejlesztésben mára alapvetésnek tekintett szabályok az innováció során károsak lehetnek.

Idő

Míg az agilitás a gyors szállítást, gyors visszajelzést a siker elengedhetetlen feltételének tekinti, az innovációban a türelem, a várakozás különösen értékes, sőt, a siker legfontosabb feltétele lehet. Nem passzív várakozásról beszél természetesen, hanem a piac érésének, az ügyfelek és a versenytársak figyelemmel kísérését. Az előadás kezdőgondolatához visszakanyarodva: a folyamatos tanulást. A rövid iterációk elhamarkodott következtetésekhez vezethetnek, aminek eredményeként gyorsan és hatékonyan, de rossz termék készülhet el.

Csapatok

Bár mára a dynamic reteaming (a dinamikus csapatformálás) az agilitás részévé vált, még erősen él az ősi koncepció, miszerint az agilis csapatokban a csapat védelme elengedhetetlen, a csoportdinamikai érés, a mérhetőség, tervezhetőség alapfeltétele. Ezzel szemben, az innováció résztvevőinek lehetőséget kell adni a csapatok közötti mozgásra. Arra, hogy megtalálják az ötletet, a terméket, a csapatot, amiben kellő szenvedéllyel tudnak részt venni.

Prioritások

A priorizálás nem megfelelő gyakorlat a startupok építése során. Prioritások helyett folyamatos ötletelésre, kísérletezésre van szükség. A legrosszabb ötletekből születhetnek a legjobb eredmények. Az innováció során tehát rövidtávú célok helyett magasszintű vízióra van szükség. Bár ez sem új gondolat; a kísérletezés szerepe és fontossága már a Lean Startup megjelenésével is az agilitás látóterébe került, mégsem hiányozhat az agilis innováció alapjairól szóló összefoglalásból.

Fejlesztés vagy innováció?

Hogyan tovább? Engedjük el az eddig kritikusnak hitt agilis alapszabályokat, vagy ragaszkodjunk hozzájuk? Mikor lazítsuk a kereteket és mikor ne?

Az agilis közösségben nem újdonság a szabályok gyengítése, a szabadságfok emelése iránti igény. Elég megnézni a Scrum hivatalos leírásának változásait, a Scrum szabálykönyve verzióról verzióra megengedőbb és általánosabb. Ennek részben az IT-tól való elszakadás, a Scrum egyéb iparágakra való kiterjesztése, részben a fejlett, sikeres csapatok önállóságának megkönnyítése az oka. Ahogy azonban a Scrum Guide megengedőbbé válása veszélyeket is rejt: nem feltétlen ad elég fogódzót a kezdő szervezeteknek, kezdő csapatoknak, úgy az agilis alapszabályok megkérdőjelezése is egyszerre hasznos és veszélyes. A siker kulcsa minden /esetben: megtalálni az adott szervezet, adott termék, adott csapat számára aktuálisan megfelelő megközelítést. Ebben segít egy felkészült tanácsadócsapat.