Cetlik a falon – de miért?

Sokak számára az első találkozás egy agilisan működő csapattal már-már szürreális élmény: komoly, diplomás emberek állnak egy mindenféle színes-szagos cetlikkel teleaggatott fal előtt és vadul gesztikulálva, kipirult arccal vitatkoznak valamin. Mik ezek a különös szertartások, miről van itt szó? Nagyon gyakran kapom meg a kérdést, hogy nem lehetne az egészet a modern technika segítségével lebonyolítani papírfecnik helyett? Elvégre a huszonegyedik században vagyunk és a legmodernebb technológiákkal fejlesztünk, nem?

Egyének és személyes kommunikáció a módszerekkel és eszközökkel szemben

Talán ismerős lehet az alcímben megfogalmazott értékpár azoknak, akik találkoztak már az agilitás legfőbb dokumentumával, az úgynevezett Agilis Kiáltvánnyal, például egy agilis tréning keretében.  Hasonlóképpen ismerősen csenghetnek a “A leghatásosabb és leghatékonyabb módszer az információ átadásának a fejlesztési csapaton belül, a személyes beszélgetés.”, valamint az “Elengedhetetlen az egyszerűség, azaz az elvégezetlen munkamennyiség maximalizálásának művészete.” mondatok az agilitás 12 alapelvéből. Ezeken felül ismerősen csenghet a fentieken kívül a Transzparencia, mint agilis módszertanok egyik alappillére is. Ezek a tarkabarka cetlik mind kapcsolatban állnak a fentiekkel. De hogyan? Rögtön kiderül!

Praktikum és pszichológia

Az elsőre talán gyerekesnek tűnő módszer mögött  komoly praktikussági és pszichológiai érvek sorakoznak. A csapatmunka, az egyetlen, mindenki által ismert cél felé közös erővel, egy testként-lélekként húzó csapat képezi az agilitás sava-borsát, enélkül nem is beszélhetünk valódi agilitásról. A cetlikkel teleaggatott fal pedig a csapat közös elméje, központi egysége, rövid távú memóriája. Itt tárolja, sugározza minden időpillanatban a csapat közös megértését, közös gondolatait, közös akaratát. Mivel feladata a csapat közös tudatának leképezése, a csapat gondolkodásának ritmusát kell felvennie. Egy új cetli felrakása egy pillanat műve, átmozgatása mondjuk egy másik kategóriába pedig még ennél is gyorsabb. Az elektronikus nyilvántartás egész egyszerűen túl lassú ehhez, mind az adatok rögzítése, mind azok kinyerése szempontjából. 

Adatok az online térben

Hogyhogy túl lassú? A fenti feladatot ezek az eszközök csak nagyon nehézkesen képesek ellátni. Nem maguk az eszközök lassúak, hanem az információ elérése kerül túl sok időbe.Az ugyanis ilyenkor túl messze van (meg kell nyitni, oda kell navigálni az adathoz), túl nehézkes az adminisztráció, a kapcsolódó toolok túlságosan rugalmatlanok, általában rengeteg felesleges adatot is tartalmaznak, a hasznos információ elvész az adattengerben. Ráadásul, ilyenkor gépekkel kommunikálunk és nem közvetlenül emberekkel. 

Elektronikus eszközökre természetesen továbbra is szükség lehet, de ha mindezen információk kizárólag ilyen formában lennének nyilvántartva, lassúsága és nem-emberközpontúsága miatt tulajdonképpen blokkolnánk a csapat közös gondolkodását. Sérülne a közös tudás megteremtésének lehetősége, annak, hogy  a csapat össztudása, képessége, hatékonysága túlszárnyalja az egyéni képességek összességét. Nem, vagy sokkal nehezebben tudna kialakulni a csapatban történő közös alkotás mámorító élménye, pedig ez adja az agilitás valódi erejét és biztosítja a hatékonyság drámai növekedését.

Ti hogyan csináljátok?

Tudjátok hogy mennyi mindent lehet pofonegyszerűen, pár cetli segítségével a falon tárolni? A teljesség igénye nélkül néhány, tréningjeinken is előkerülő agilis tool, amelyekhez, vagy amelyek eredményeik megjelenítéséhez semmi más nem kell, mint egy nagyméretű felület, filctollak és/vagy egy maroknyi cetli:

– Business model canvas
– Cultural tensions canvas
– Decision grid
– Delegation board
– Empathy map
– Goal oriented product roadmap
– Happiness door
– Impact map
– Kanban board
– Kano analysis
– Magic estimation (“Big Wall”)
– Problémák feltérképezése a Cynefin domainek alapján
– Program and team PI objectives
– Program board
– Reframe the loss canvas
– Remote culture canvas
– Retrospective technikák százai
– Roam board
– Skill matrix
– Scrum board
– Stakeholder map, power-interest grid
– Swarming board
– Swot analysis
– Team mood chart
– Team norms
– User story maps
– Value proposition canvas
– Value stream map

Gondoljátok végig: Ti használtok-e fizikai (valós életben is létező) táblát az elektronikus eszközökön kívül? Mit tároltok ott és mit tároltok elektronikusan? Milyen elektronikus eszközt használtok (és miért pont a Jirat)? Hány elem van benne? Kezelhető mennyiség? Átlátjátok?  Szerettetek volna már valamilyen változtatást benne, de nem volt tudásotok, jogotok, engedélyetek, hogy megcsináljátok? Milyen gyakran hangzik el, hogy “Nem tudom, nézd meg a Jiraban”? És az, hogy “sokkal jobb lenne úgy csinálni, de a Jira ezt nem támogatja”?

Ha kérdésetek van azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes elektronikusan és mit érdemes táblákon vagy a falon, nyilvánosan tárolni, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Írta: Erényi Gábor, Sprint Consulting